70 km Baritól, 700 év vissza az időben. Alsó hangon. Ha nem lennének vezetékek és éttermeket jelző táblák, tényleg azt hinnénk, hogy az olasz vonattársaság feltalálta az időmozdonyt. Matera egészen elképesztő hely.

Ha nem is a tízezer tó országa Svájc, de abszolút meghatároz mindent a víz, akár hó, jég, folyó vagy gleccser formájában van jelen. Ha Nyugat-Svájcra szűkítjük a kört, akkor is van bőven felfedezésre váró vízfelület a Genfi-tavon kívül.

Ha két szóban kéne összefoglalni Svájcot, valószínűleg a jólét és az unalom jelzők lennének a befutók. Ehhez azért csapjuk hozzá azt is, hogy szinte lehetetlen olyan négyzetkilométert találni, ami ne kívánkozna képeslapra. Hihetetlen, mennyi szépség fér el egy ilyen kis országban.

Varsónak jól áll az ősz. A város lelkéhez valahogy jobban passzolnak a szomorkás színek, de ez abszolút nem azt jelenti, hogy lehangoló hely lenne. Bár kevés földdarab élt át több csapást, a lengyel főváros mégis bőven tartogat izgalmakat egy hosszú hétvégére.

Bár nehéz olyan helyet találni a 14 milliós Isztambulban, ahol ne lenne legalább 3 és fél ember egy négyzetméteren, azért nem lehetetlen feladat. Íme 12 kép Ázsia és Európa kapujából, melyeken a falak, kövek, tornyok és hajók mesélnek.

Isztambul gyakorlatilag egy gigantikus állatmenhely. Az emberi faj 14 millió képviselője él itt (ezt a témát az előző bejegyzésben jártam körül), és ehhez jön nagyjából 150 ezerre becsült kóbor négylábú. Nélkülük szinte már elképzelhetetlen lenne a török megapolisz és környéke. 

Isztambult lehetetlen 12 képben megfogalmazni, ezért a következő pár tematikus bejegyzés erről a hangyabolyra emlékeztető megapoliszról szól majd. Elsőként jöjjön néhány arc és tarkó a 14 millióból.

Pontosan 1376-ban említi először a történetírás Farkasd, azaz Vlkolinec község nevét, igaz, úgy, mint Rózsahegy (Ružomberok) egyik utcáját. A mai Szlovákia területén található kis szépség minden partizán álma, amely megéri a kitérőt, ha valaki a Magas-Tátra felé venné az irányt.