Isztambult lehetetlen 12 képben megfogalmazni, ezért a következő pár tematikus bejegyzés erről a hangyabolyra emlékeztető megapoliszról szól majd. Elsőként jöjjön néhány arc és tarkó a 14 millióból.
14 millió lakos. Egészen elképesztő szám, és sokak szerint ez már rég nem reális, ugyanis a menekültekről nincs adat, a vidékiek pedig feltartóztathatatlanul érkeznek a jobb lehetőségekkel kecsegtető világvárosba. Mondani sem kell: ennyi embert nem bír el Isztambul, pláne, hogy történelmileg nem ilyen tömegre rendezkedett be:
az első világháború kitörésekor még alig több, mint 1 millió ember élt itt, a ’80-as években 3 millió, de a rá következő 10 évben csaknem megtriplázódott a népesség, egyre intenzívebb lett az országon belüli népvándorlás, most pedig a hatalmas agglomerációval együtt már 14 millió felett járunk. Ez gombócból is sok.
Nem csoda, hogy a város állandóan be van állva, mint egy Kosmodiskért kiáltó derék, a jellegtelen, új építésű lakónegyedek sem bírják felszippantani az elképesztő embertömeget.
Turistaként mindebből nem sokat érezni. Persze úton-útfélen rengetegen vannak, de mindez hozzátartozik az életérzéshez, a tömegből pedig így is rendre kivillan egy-egy alak.
Például a Galata híd királya. A város szívében található ikonikus hídról olyan lazán horgászik egy kisebb hadseregnyi rabsic az Aranyszarv-öböl kapujában, mintha csak egy tiszai holtágnál lennének. Nagyjából ez az első dolog, amit minden turista rommá fotóz.
A jólét nem jellemző a lakosság nagy részére, úgyhogy megoldják ők a divatozást okosba. A hamis, kamu és kamionról leesett cuccok Mekkájában, ahol olcsóbb egy játék Ray Ban szemüveg, mint egy sör a kocsmában, talán nem is olyan meglepő.
Amíg apuka a frissen vásárolt selfie-bottal foglalkozik a fekete szemű kissrácnak van ideje nézelődni a hajón. A török igazi kereskedő nép, a vérükben van a kacatok szeretete, státusztól függetlenül.
Nagyi hazavágta a tökéletes Taft reklámfotómat. Sebaj.
Ez a kép Afrikában is készülhetett volna. Ott a folyóból viszik a vizet az asszonyok, itt a nyilvános kútról a város kellős közepén. .
Romantikázás a Sultanahmet negyedben. A mecsetek minden love story-hoz tökéletes hátteret biztosítanak, épp ezért duplán megrázó, hogy a legnevesebb isztambuli építmények árnyékában robbantottak idén, ezzel 10 turista halálát okozva.
Imádkozni csak tiszta lábbal,
és tiszta lélekkel.
Gengszterek? Falafel árusok? Munkanélküliek? Használtautó kereskedők? Hentesek? Medvevadászok? Medvék?
"Rossz kerületbe jöttél, köcsög!"
4 a 4 ellen a parton. Nem messze mellettük helyiek sütik a frissen fogott halakat és készítenek pár száz forintnak megfelelő líráért olyan király szultán szendvicset, hogy a hal adja a másikat. Nem kell mindig étteremben zabálni, hibátlan dolog kiülni a partra és falatozás közben nézni az isztambuli naplementét.
Utazásból és fotóból sosem elég? Kövess Facebookon is!