Nem ördögtől való dolog, ha valaki kizárólag a tenger miatt megy Pugliába, hiszen idilli kis falvak és városok sorakoznak az olasz csizma sarkának mindkét partján. Bari nem a tiszta strandjairól híres, de nem kell sokat utazni, hogy máris Pinterestfalván találja magát a sós vízre szomjazó...
Felkelsz Budapesten, megreggelizel, kimész a reptérre, vársz picit, repülsz nem egész másfél órát, leszállsz Bariban, bezötyögsz 20 perc alatt a városközpontba és ebédre már elképesztően finom olivás-paradicsomos focaccia bareset tolhatsz magadba az olasz napsütésben. Azért valljuk be: a fapados közlekedés, ez esetben a WizzAir nagyon jó hozzánk, főleg, hogy sokszor finoman szólva is barátságos áron lehet kijutni Puglia régió központjába. Bari egyébként szuper hely, aki nem hiszi, járjon utána itt, de ha kizárólag tenger miatt repülsz a „sarkvidékre” és mondjuk a romvárosok királynője, Matera kevésbé hoz lázba, még picit kell utazni. De tényleg csak picit, ugyanis Bari alsót elhagyva nincs túl sok ideje az embernek aludni Polignano a Mare megállóig.
A városka 3 dologról híres: 1. Itt született Domenico Modugno, a Volare című nóta előadója, akinek szobra is van. Emiatt nyilván nem indul meg tömeges zarándoklat Magyarországról. 2. Van egy nevezetes barlangétterem, ami valóban a sziklák között található, gyakorlatilag a város alatt. 3. Egy kicsi, de annál nevezetesebb strand található itt, amelyet előszeretettel fotóznak a fölötte átívelő hídról a turisták.
A sziklaszirtre épített település nagyjából olyan funkciót tölt be, mint az Amalfi-parton Positano: talán a legszebb látványt nyújtja, cserébe meg kell vívni a szelfibotos vándorokkal, akik az első 3 Google találat alapján szervezik itáliai kirándulásukat, miközben a pár kilométerre sorakozó helyek sokkal autentikusabb élményt nyújtanak. Mindenképp érdemes tovább indulni, ha kijutsz Polignanóból.
Ilyen Monopoli is, ahol sikerült egy napot eltölteni. A szabadstrandon a helyiek májusban nem kívánták meg annyira a tengervizet, ellenben a magyarokkal, akik szép számmal pancsoltak. Érezhető, hogy Magyarországról egyre többen menekülnek ebbe a térségbe, ha egy kis büdzsé dolce vitára vágynak.
Monopoli egyébként nagyon hangulatos kis város az útvesztőivel és cuki éttermeivel. Hétköznap is visszafogottan pezsgő éjszakai élet jellemzi, a jól körülhatárolt óvárosban gyönyörű templomok várják a gyönyörű templomok rajongóit. Az egyik ablakán bekukkantottunk éjszaka, és úgy 2 méterre az üvegtől néhány vitrinben kiállított, mumifikálódott pap látványa fogadott, ezzel megtrükközve szívverésünket. Mondjuk a nápolyi Fontanelle temető után nem lepődik meg semmin az ember Olaszország ezen mélységében.
Ami a kis piazzánál is zsúfoltabb terep, az a tengerpart késő délután. Vannak csajok,
vannak pasik,
és persze halászok.
Amikor megérkeznek, friss portékájukra csak úgy özönlenek a helyi ínyencek.
Aki igazi pugliai arcokat látna,
vagy illatokat érezne, semmiképp se hagyja ki az instant halpiacozást, akármelyik faluba is sodorja a mediterrán szellő.
Bármennyire is kis földdarabnak tűnik a csizma sarka, Olaszország oliváskertje kifogyhatatlan élményforrást biztosít. Aki társasággal utazna, és olyan élményeket szerezne, melyekhez saját erőből nehezebben juthatna hozzá, csatlakozzon a Békatutajosok által szervezett szuper túrához. Amely ezt a 2 falvat is érinti, és ez még csak a kalandozás kezdete földön, vízen, levegőben, kettő és négy keréken. Nézd csak: dél-olasz túra
Követni jó: